A számla tételeinél alkalmazott számítások, kerekítések és kiírás hosszak

A kért és egyeztetett eljárás

Külön kiemeve kaptuk: A készpénzes számlát nem kell külön öt vagy tíz forintra kerekíteni. Ezzel a dologgal, majd foglakozik a péztár (pénztáros) ne a számlázás dolga, ügye.

A kerekítés (DIN 1333 "kereskedői")

Ha az első elhagyott jegy 0, 1, 2, 3 vagy 4, akkor lefelé kerekítünk; ha az első elhagyott jegy 5, 6, 7, 8 vagy 9, akkor felfelé kerekítünk.

Példák:

13,3749… EUR ≈ 13,37 EUR 13,3750… EUR ≈ 13,38 EUR

Negatív számok esetén az abszolútértéket veszik figyelembe; tehát ha az első elhagyott jegy 5, 6, 7, 8 vagy 9, akkor a nullától kerekítenek, különben a nullához:

Példák

−13,3749… EUR ≈ −13,37 EUR −13,3750… EUR ≈ −13,38 EUR

Forrás: Wikipédia

Kiindulás

A számlatétel netto egységár a és a megadott mennyiségi is lehet nem egész (tört) szám. Tehát egy tételsorban szerepelhet 1,5 kg szinezék olyan módon, hogy az egységár (tehát 1 kg szinezék ára) 99,50 HUF.

A végzett műveletek

A tétel netto egységár -ból (99,5) és a mennyiségi értékéből (1,5) kiszámolja a tétel számított nettó értékét. (1,5 x 99,5 = 149,25) Ezt az értéket a rendszer automatikusan kerekíti ("kereskedői"), tehát a számla tétel kerekített nettó értéke 149 lesz.

A kerekített nettó értékből (149 ) az áfa szerint (most 27 százalék) kell számolni a számítot ÁFA összegét (40,23), ezt a kerekítve ("kereskedői") megkapjuk a kerekítetÁFA összeget (40) Ezek után a tétel sor bruttó Összege kerekített nettó plusz kerekítetÁFA azaz 149 + 40 = 189

A teljes számla nettó, ÁFA és bruttó értékei pedig az egyes számla tételek kerekített értékeinek összegeként szintén egész számok.

Az alaprobléma amin a száraz teszt ment

1. Az netto egységár szorzásra kerül a mennyiséggel ennek az eredménye a számított nettó összeg
2. Kerekítés segítségével ( kereskedői vagy mindíg le, mindíg fel, banki ezt kell eldönteni ) melyet a számított nettó értéken hajtunk végre jön ki a kerekített nettó összeg
   1. HUF esetén x^' jegyre (mi a x' értéke?
   2. más esetén x^'' tizedes jegyre (mi a x'' értéke?
3. kiírni Nettó összeg oszlopba
   1. HUF esetén a ??? kell h' hosszan (mi a h' értéke? a többit le kell vágni, vagy kerekíteni kell?)
   2. más esetén a ??? kell h'' hosszan (mi a h'' értéke? a többit le kell vágni, vagy kerekíteni kell?)
4. A netto összeg vagy a számított nettó összeg szorzásra kerül az ÁFA százalékkal ennek az eredménye a számított bruttó érték
5. Kerekítés segítségével ( kereskedői vagy mindíg le, mindíg fel, banki ezt kell eldönteni ) melyet a számított bruttó érték hajtunk végre jön ki a kerekített bruttó összeg
   1. HUF esetén x' jegyre (mi az x' értéke? a többit le kell vágni, vagy kerekíteni kell?)
   2. más esetén x'' tizedes jegyre (mi az x'' értéke? a többit le kell vágni, vagy kerekíteni kell?)
6. kiírni Bruttó összeg oszlopba
   1. HUF esetén a ??? kell h' hosszan (mi a h' értéke? a többit le kell vágni, vagy kerekíteni kell?)
   2. más esetén a ??? kell h'' hosszan (mi a h'' értéke? a többit le kell vágni, vagy kerekíteni kell?)

Természtesen mind a kerekítés módja, mind a kiírás hossza és az, hogy vágni kell vagy kerekíteni lehet állítható, ám ez esetben is szükségesek az alapértelmezések